bejárjuk a világot :)

ezt a napot nehéz lenne röviden összefoglalni. sok narancssárgába öltözött ember arra hivatkozva, hogy a mostani királynő anyjának a szülinapja van (volt, mert meghalt már), meg most arra is, hogy a regnáló királynő lemondott és átadta az uralkodást a fiának, akinek ráadásul mostanában van szintén a szülinapja, bekómázott állapotban (hiába, nem drága a fű meg a gomba se) kószál az utcán, amire rá is piálnak, táncolnak, buliznak 1,5 napig. nem rossz amúgy, de józanul nagyon rossz lehet, hát mi is tettünk azért, hogy ne legyünk azok :D

inkább itt van pár kép, más nagyon nem kell, buliztunk déltől estig.

apuka kitette a kislányt (más apukák is), hátha kap pénzt. hát max hegedűórákra adnék neki

ő állítólag hónapok óta gyűjt eljegyzési gyűrűre

pisilő kisfiú, csak nem Brüsszelben (és nem kisfiú)

őt kicsit megzavarta a tény, h közeledik karácsony

a helyi gyerekek játszottak...

estére ilyen állapotba kerültünk :D erre voltam képes, mint rendőrlovak fotózása

fú ez hülye egy nap volt.

reggel korán ébredtünk, ki akartunk parkolni úgyis az izomtwingóval külsőbb kerületbe, mert itt a háznál nappal 9-21 között erősen fizetős (ahogy az egész város). gyerekek, egy twingóba bepaszírozni egy nagy biciklit (kettőt kaptunk a helyi házibácsinktól használni) kihívás, kettő már varázslat. magánvarázslónk az installálásban jobb, mint a konzervbiciklikben, így csak egy sikerült, mellé még egy helyet hagyott nekem, hogy vezethessek, ő meg jött a másik cangával. igyekeztem nem Tour de France-os edzőnap gyorsasággal menni, nem sikerült :D szóval tekert rendesen. leparkoltunk, visszatekertünk, megnéztük, mit lehet ilyen ronda időben (esett persze) csinálni errefelé és bevillamosoztunk Amsterdamba.

a villamoson rám szólt a jegyosztogató néni, h ne fotózzak. mutattam neki, h nem őt fotózom, hanem úgy a vili belső felét. akkor se. nem is értem.

az első napirendi pont a Rembrandthuis volt, mert az jó. tényleg jó, a ház, amiben lakott, a műterme, bemutatják, milyen módszereket használt festésnél (ha valaki nem ebédszünetben ér oda, ahogy mi tettük) és sok vázlatát. valamint sikerült alaposabban összevesznem az egyik teremőrrel. jól van, nem volt kiírva, hogy az a szék nem nekünk van kitéve. szóval ültem Rembrandt bácsi konyhai székén :)

hogy meglegyen a kontraszt, a következő állomás (némi vásárolgatás meg séta után) a szexmúzeum volt. tök jó, rosszabbra számítottunk. a belépő csak 4 euro és 3 emeletes. egy ostoba viccen kívül, amin a pasik még röhögnének is, voltak érdekes dolgok, bemutatták kicsit Marylin Monroe életét, régi fényképek és régi, a témával foglalkozó tárgyak, szobrok, mindenféle, a világ minden részéből.

délután sok szabadidőnk volt, este találkoztunk csak ismerőssel, hogy hárman elmenjünk még egy helyre, így miután bevettem korábban egy fájdalomcsillapítót, elnyammogtunk 1-1 helyi sütit, aztán kávéztunk egyet. a harmadik múzeumban kiteljesedett a hatása, persze nem a kávénak. hát hogymondjam. nyomokban megvan az este :D még az megvan, hogy erre sikerült rá is inni. zseniális ötlet volt. ma v holnap megyünk vissza a Heineken múzeumba, mert ott elhagytam valamit. szóval ez volt a harmadik, a Heineken. még sörnemivó fejjel is tök jó volt. piáltatják a népeket is rendesen :) de vannak lovaaaaak :) szóval én rendben voltam. minden tekintetben.

el vagyok kényeztetve fapadosrepülésileg, mert a két japán társaság (Peach és Starflyer) nagyon rendben volt, főleg az utóbbi. na ehhez képest ez a Ryan műanyag felületekkel, ronda sárga színekkel és nagyon ordítóan low-cost dolgokkal dobálózik, ellenben megszólal a katonai trombitás ébresztő zene, amikor korábban landol az ember. csodás. mondjuk legalább a lábterünk nagy volt. úgy odavágta a földhöz a gépet Eindhovenben, hogy ha ez a pilóta sokat vezet gépet, Magyarország is a tengerszint alá fog kerülni.

nagy nehezen levadásztuk az autókölcsönzős csajszit, megkaptuk a rendkívül férfias, vaníliaszínű izomtwingot, eltekertünk vele Amsterdamba.

találkoztunk az itteni kontaktunkkal és miután átestünk a helyi beavatási szertartáson (ifyouknowwhatImean), bementünk a városba tápolni meg ilyenek. itt is megbolondultak az emberek a frissen jött jóidőtől (na csak figyeljetek, megjöttünk, egyből esni fog), tömegesen mentek az utcára. láttunk szép teliholdas csatornaképet (persze csak mobil volt nálam, arról meg most nem tudom felmásolni a képeket, mert nem tudom, hol a micro SD tokom) meg ööö hát kicsit lezsibbadtunk a helyi erőktől, aztán visszamentünk a kis szobánkba. ismerősnél lakunk, úgyhogy csatornapart, holland egyenházak meg minden.

ja és meg kell tanulnunk újra biciklizni. kemény volt az első fél óra :D

kép nincs, most még nagyon nem volt semmi fotóznivaló.